Wetland - általában

Wetlandeknek minősülnek azok a területek, ahol a növényi és állati életet elsődlegesen meghatározó tényező a víz. Ilyen élőhelyek ott találhatóak, ahol a víz szintje a talaj felszínét eléri vagy megközelíti, illetve ahol a szárazulatokat sekély víz fedi.
Általánosan a vízi és a szárazföldi élőhelyek közti átmenetnek definiáljuk és a "vizes élőhely" magyar kifejezést alkalmazzuk rá.
Ezen területek védelmére irányuló Ramsari Egyezmény a következőképpen határozza meg a wetland fogalmat:

"... azok az akár természetes akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, melyeknek vize állandó vagy áramló édesvízű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, melyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg "

Ez a megfogalmazás már vízi élőhelyeket is magába foglal, ezért a vizes élőhely kifejezés nem teljesen jogos (ez utóbbinál a két méteres átl. vízmélység a határ a vízi területek felé - Dévai). Javasolható ehelyett a "vadvíz" elnevezés, melyet az Egyezmény hivatalos magyar fordítása is használ. Az Egyezmény alapján a vadvizekhez tartozhatnak még (védelmi szempontból):

"... a szomszédos partmenti és tengerparti területek, szigetek, vagy a vadvizek területén lévő, apálykor hat méternél nem mélyebben fekvő tengeri vízterületek is, elsősorban akkor, ha azok a vízimadarak tartózkodási területeként fontosak"

Ezek a definíciók élőhelyek széles körét lefedik: tavak, folyók, mocsarak, lápok, lagúnák, mangroveerdők, korallzátonyok, mesterséges halastavak stb. A World Conservation Monitoring Center becslése alapján a Föld felszínének közel 6%-át fedik vadvizek, ebből kb. 2%-ot tesznek ki a tavak, 30%-ot a mocsarak, 26%-ot a lápok, 20%-ot az ingoványos területek és 15%-ot a folyók árterei.

A wetlandek a világ legproduktívabb területei közé tartoznak. Különböző élőlények nagy tömegét látják el - madarakat, emlősöket, hüllőket, kétéltűeket, halakat, gerincteleneket - például a világ mintegy 20000 halfajának közel negyven százaléka kötődik vadvizekhez. Ezen kívül természetesen a növények genetikai sokféleségének fontos megőrzői is, melynek nem csak természetvédelmi de gazdasági jelentősége is lényeges (gondoljunk csak a rizsre, ezen élőhelyek gyakran termesztett növényére, amely legalább az emberiség felének szolgál állandó táplálékául). További gazdasági hasznot jelentenek, mint vízkészletek, halászati lehetőség, energiakészlet, turizmus, ugyanakkor értéket képviselhetnek kulturális és vallási szempontból is.

A vadvizek eltűnése és degradációja

A vadvizek eltűnése (wetland loss) azt a területcsökkenést jelenti, mely során az eredeti vadvíz jellegű területek nem-vadvíz jellegűvé alakulnak át antropogén hatások eredményeként.
A vadvizek degradációja (wetland degradation) a területek emberi hatásra történő működésbeli leromlását jelenti.
A területek csökkenése nem független a degradációtól, hiszen ha egy vadvíz területének bizonyos részét elveszti, akkor ez a megmaradó részek működésére is hatással van. Ezzel ellentétben a degradáció gyakran jelentkezik területcsökkenés nélkül, csupán a vadvíz egyes (pl. hidrológiai, vízminőségbeli) jellemzői változnak meg.
Általában a területvesztés folyamatának megfordítása bonyolult és költséges feladat. Két formában lehetséges, restaurációval (restoration, vagyis az eredendően vadvíz jellegű, csak elpusztult területek visszaalakításával), illetve kialakítással (creation, vagyis eredendően sem vadvízi területek átalakításával). A degradáció megfordítása rehabilitációval (rehabilitation, a még meglévő funkciók megtartása, az eltűntek újraképzése) legtöbbször olcsóbb és könnyebben végrehajtható feladat.

A vadvizek területének csökkenése és degradációja a következő folyamatokban, képességekben, készletekben okoz negatív változásokat:

• települések és természeti értékek vízellátása
• vízfolyások és árvizek szabályozása
• pusztító természeti erők (erózió, viharok) elleni védelem
• tápanyagok, toxinok, szennyezések visszatartása
• vízi úton történő szállítás
• természetes nyersanyagok
• természetes és termesztett (tenyésztett) élőlények génbankja
• turizmus
• fajok, élőhelyek, tájak fenntartása
• kutatási és nevelési lehetőségek
• hozzájárulás a természetes rendszerek és folyamatok (pl. mikroklíma,
  szénkörforgalom) globális, regionális és lokális fenntartásához

Az iparilag fejlett országokban a már meglévő létesítmények (árvízvédelem, víztisztítás) miatt ezek a változások kevésbé nyilvánvalóak, de a fejlődő országokban az elmaradott viszonyok mellett a hatások sokkal közvetlenebbül jelentkezhetnek. Leginkább az arid, szemi-arid területek veszélyeztetettek a wetlandek eleve alacsonyabb száma miatt.

A világ vadvizeinek csökkenéseiről és változásairól kevés kvantitatív adat található. A nemzetközi jelentőségű wetlandekre vonatkozó adatok szerint Ázsiában 85%-ra, a neotrópikus területeken 81%-ra tehető a (szennyezések, lecsapolások, vadászat által) veszélyeztetett vadvizek aránya. A Ramsari Egyezmény országai által szolgáltatott információk szerint ez az érték az egész világra nézve 84%. Tekintve, hogy az Egyezmény területei az átlagosnál jobban védettek, a kiszolgáltatottabb helyzetű vadvizek közül csak nagyon kevés lehet mentes a komoly emberi behatásoktól. Egyes becslések alapján a világ vadvizeinek közel 50%-a tűnt el 1900-óta.

Nemzetközi jelentőségű wetlandek

Egy vadvíz nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít (a feltételek egyes pontjai között "vagy/és" relációk értendőek):

1. feltétel: reprezentativitás vagy unikalitás

A vadvíz nemzetközi jelentőségű, ha

a. a megfelelő biogeográfiai régióra karakterisztikusan jellemző, természetes vagy természetközeli vadvíznek egy különösen reprezentatív formája;

b. több biogeográfiai régióhoz tartozó természetes vagy természetközeli vadvíznek egy különösen reprezentatív formája;

c. egy olyan vadvíznek különösen reprezentatív formája, melynek alapvető hidrológiai, biológiai vagy ökológiai szerepe van egy folyó gyűjtőmedencéjének ill. egyes parti zónák természetes működésében, különösen ha országhatáron átnyúló területről van szó;

d. ha a vadvíznek egy olyan speciális formája, mely ritka vagy szokatlan a megfelelő biogeográfiai régióban.

2. Faunához és flórához kapcsolódó általános feltétel

A vadvíz nemzetközi jelentőségű, ha

a. ritka, sebezhető vagy veszélyeztetett állati/növényi fajok ill. alfajok jelentős közösségét tartja el, vagy ezen fajok bármelyikének jelentős egyedszámát;

b. flórájának és faunájának minősége és különlegessége alapján a régió genetikai és ökológiai sokféleségének (diverzitásának) fenntartásában különös értéke van;

c. ha egyes növények és állatok élőhelyeként szolgál biológiai ciklusuk egy kritikus szakaszában;

d. endemikus (bennszülött) növényi fajok/társulások tekintetében különös értéke van.

3. Vízimadarakhoz kapcsolódó feltétel

A vadvíz nemzetközi jelentőségű, ha

a. rendszeresen ellát 20000 vízimadarat;

b. a vadvizek értékét, produktivitását, sokféleségét jelző vízimadarak lényeges egyedszámát tartja el rendszeresen;

c. ahol vannak adatok a populációk méretére: ha vízimadár fajok/alfajok populációjának legalább 1%-át tartja el rendszeresen.

4. Halakhoz kapcsolódó feltétel

A vadvíz nemzetközi jelentőségű, ha

a. ellátja olyan hazai halfajok, -alfajok, -családok, életciklus-szakaszok, fajkapcsolatok, populációk jelentős mennyiségét, melyek a vadvizek (természeti és az ember által hasznosítható) értékét reprezentálják és ezért hozzájárulnak a globális sokféleséghez;

b. a halak számára fontos táplálékkészletként, ikrázó- vagy ivadékgondozó helyként ill. migrációs útvonalként szolgál, attól függetlenül, hogy az adott halmennyiség a vadvízhez kötődik-e vagy sem.

Néhány megjegyzés a kritériumok megfelelő használatához:

1. A kiemelkedő biológiai, ökológiai és hidrológiai szerep magába foglalja a vadvizekhez kötődő emberi települések eltartásához való hozzájárulást is. Ebben a megközelítésben ez a szerep:

• a tápláléklánc, a vízminőség, az árvízvédelem és a klimatikus stabilitás támogatása
• kulturális értékek fenntartása
• táplálék és energia ellátás

A vadvizek ilyen irányú igénybe vétele csakis a fenntartható felhasználás keretében valósulhat meg.

2. Lehetőség van a nemzetközi jelentőség 1-3 feltételeinek bővítésére regionális, illetve nemzeti szinten. Ez különösen fontos lehet azokon a helyeken, ahol az élőlények természetesen sem fordulnak elő nagy mennyiségben (pl. északi jeges területek) vagy ahol az adatok gyűjtése komoly nehézségekbe ütközik (pl. nagy kiterjedésű országok esetében), illetve ahol egy másik (nem vízimadár) állatcsoport kritériumként való használata alkalmasabbnak feltételezhető.

3. A vadvizek értékét, produktivitását és sokféleségét jelző vízimadár taxonok egy lista által meghatározottak.

4. A 4. feltételhez kapcsolódóan:

• Az alkalmazott "hal" fogalom számos puhatestű és egyéb gerinctelen csoportot is magába foglal (ezeket egy pontos lista tartalmazza).
• A nemzetközi jelentőség meghatározásában fontos szerepe lehet az endemikus fajoknak. Ha a fauna bizonyos százaléka bennszülött, akkor ez már elég lehet a követelmény teljesítéséhez. Az endemizmus nem csak fajokra vonatkozhat, szükség esetén kiterjeszthető genetikailag elkülönülő infraspecifikus kategóriákra is.
• Nemzetközi jelentőségű lehet az a vadvíz is, ahol az indikátor, "vezér" és/vagy kulcsfajok jelentős populációja található. Indikátor fajoknak azok minősülnek, melyek érzékenyen reagálnak a vadvíz minőségi változásaira, a "vezér" fajoknak elsősorban szimbolikus jelentősége van (pl. WWF-panda), a kulcsfajoknak pedig kiemelkedő szerepük van a társulások működésében.
• Jelentős mennyiség: A sarkvidéki biogeográfiai régiókban 3-8 alfaj, faj, család, életciklus-szakasz vagy interspecifikus kapcsolat megléte, mérsékelt égövön 15-20, trópusi területeken pedig 40 vagy több. A jelentős mennyiség számolásánál figyelembe kell venni, hogy vannak olyan területek, ahol a diverzitás természetesen is alacsony lehet, itt a genetikailag elkülönülő infraspecifikus kategóriákat is figyelembe lehet venni.
• A nemzetközi jelentőség szempontjából lényegesek a biodiverzitási értékek, valamint a morfológiai és reproduktív változatosság (biodisparity). Ezek számolásánál első megközelítésben csak az őshonos faunát kell figyelembe venni. Vannak azonban olyan élőhelyek is, ahol a behurcolt (vagy betelepített) fajok fontos szerepet játszanak az ökológiai rendszerek fenntartásában (pl. biomanipuláció esetén), ekkor a megfelelő korrekciók szükségesek.
• Gyakran előfordul, hogy az adott vadvíz csak ikrázó-, taplálkozó-, ivadékgondozó helyként vagy migrációs útként jelentős, de a kifejlett egyedek nem, vagy csak időlegesen tartózkodnak ott. A terület ilyenkor is megfelel a követelménynek.

A fenti kritériumok alapján 1999. április 13-ig 114 ország 175 vadvízét (összesen 70,663,588 ha) nyilvánították nemzetközi jelentőségűnek. A területek pontos megnevezését, helyét, méretét és a minősítés idejét a Ramsari Lista tartalmazza. E listát kiegészíti a Montreux-i Jegyzék, melyen azok a területeket szerepelnek, melyek ökológiai jellege megváltozott, változóban van vagy várhatóan megváltozik a műszaki fejlődés, a szennyezés vagy más emberi beavatkozás következtében.

A Ramsari Lista pillanatnyilag Magyarország 19 vadvízét tartja számon, melyek összterülete 149,841 ha: