 |
Műszaki adatok
| |
I. ütem
|
II. ütem
|
| |
(Hídvégi tó)
|
(Fenéki tó)
|
|
Üzemvízszint
|
106,50 m B.f.
|
105,80 m B.f.
|
|
Terület
|
21 km2
|
54 km2
|
|
Vízfelület
|
18 km2
|
51 km2
|
|
Víztérfogat
|
21 millió m3
|
64 millió m3
|
|
Átlagos vízmélység
|
1,16 m
|
1,25 m
|
|
Tartózkodási idő
|
30 nap
|
90 nap
|
|
Összes töltéshossz
|
20 km
|
104 km
|
|
Töltések földmennyisége
|
950.000 m3
|
3.744.000 m3
|
| |
|
|
|
Szivattyútelepek
|
Szivattyúk száma
|
Összes teljesítmény
|
|
1. Búberki
|
5 db
|
0,66 m3/s
|
|
2. Bárándi
|
5 db
|
0,2 m3/s
|
|
3. Mekenyei
|
4 db
|
1,88 m3/s
|
|
4. Ingói
|
5 db
|
0,6 m3/s
|
|
5. Északi
|
6 db
|
1,8 m3/s
|
|
6. Középső
|
5 db
|
1,28 m3/s
|
|
7. Déli
|
5 db
|
1,28 m3/s
|
|
8. Kápolnapusztai
|
3 db
|
1,16 m3/s
|
|
9. Főnyedi
|
5 db
|
0,62 m3/s
|
|
10. Pörösi
|
5 db
|
0,52 m3/s
|
|
11. Somogysámsoni
|
3 db
|
0,36 m3/s
|
|
Egyéb adatok
| Terület: Kis-Balaton |
Kinevezés dátuma: 11/04/1979 |
Koordináták: 46 fok
É46°40' K017°15'
|
Tengerszint feletti mag.: 105 m |
Terület: 14,745 ha |
|
|
| Elhelyezkedés: A Kis-Balaton két, egymáshoz csatlakozó tározó medencéből áll két megye határán, a Balatontól délre. Az első tározó Somogy megyében található, Vörs község közelében. A másik Zala megyében fekszik és Zalavár, Zalaszabar, Nagyrada, Garabonc és Balatonmagyaród községek határolják. |
Feltételek: 1a, 2a, 3a, 3b, 3c
A Kis-Balaton mesterséges édesvizű wetland a Délnyugat-Magyarország tavainak jellemző élőhelyeivel. Különösen fontos vonuló helye ez a vetési lúdnak Anser fabalis. Migráció alatt a hely több, mint 20,000 vízimadárnak ad otthont, főleg a récéknek és a ludaknak. Így az Anser fabalis európai populációjának több, mint 1 %-nak biztosít helyet. |
Wetland típus: Tp, 6, Xf, M (a fő típusok listázva először) (állandó édesvízű mocsár/láp, víztározó terület, édesvízű fa dominanciájú wetland, állandó folyó öböl)
A Kis-Balaton két mesterséges édesvízi tóból és mocsarakból áll, melyek a Zala-folyó deltájában helyezkednek el. Azért hozták őket létre, hogy elősegítsék a Balatonba ömlő vizek szennyeződésének természetes szűrését. A mocsarak és kiterjedt nádasok körül foltokban puhafás galériaerdők találhatóak.
|
| Biológiai/Ökológiai megjegyzések: Ezen terület jellemző vegetáció típusai a következők: Salico-Populetum, Phragmitetum és Nymphaetum albo-lutae. Említésreméltó növényei az Iris pseudacorus, Nymphaea alba és Nuphar luteum. Számos vízimadár használja a területet. Fontos jelentőséggel bír költési időszakban a terület a Pharacrocorax carbo, Casmerodius albus és Anser anser tekintetében. Vonuló madár az Anser fabalis, A. anser és Haliaeetus albicilla. Szintén jelen van az Anas platyrhyncos, Egretta garzetta, Ardeola ralloides, Platalea leucorodia és Ciconia nigra. |
| Hidrológiai/Fizikai megjegyzések: A tavak 12 hektáros területének átlag mélysége 1.6 m. A fennmaradó területet sűrű nád borítja. A nádas területátlag mélysége 0.6 m. Ez most sokkal mélyebb, mint korábban, mivel az első tároló vízszintjét megemelték, a területrendezés részeként. Mivel a terület a Zala deltájában helyezkedik el, így mint üledékcsapda funkcionál. A nád nagyban hozzájárul a víz foszfor és nitrogén tartalmának eltávolításáért és a part stabilizálására is hatással van. |
| Emberi használata: A terület használata a kézi nádvágásból, a magántulajdonban lévő juhok legeltetéséből és intenzív halászatból áll. A területen korlátozott erdőművelés folyik. Információs táblákkal találkozhatunk és van két rejtett madárvárta is, melyet iskolások és kutatók látogatnak. Minden látogató csak kísérővel léphet be. A terület szélén elhelyezkedő Kányavári-sziget szabadon látogatható. Ide egy rekreációs centrumot terveznek építeni. |
| Természetvédelmi intézkedések: Ez a terület államilag védett Tájvédelmi Körzet. A tározó második szakaszának megépítését (további 5,000 hektárt) 1992-ben kezdték építeni és még most is tart. Egy kezelési tervet és egy hosszútávú monitorozó programot vezettek be a területen. A monitoring programban jelentős szerepet kapnak a helyi NGO szervezetek. |
| Kedvezőtlen tényezők: A terület néhány részét negatívan befolyásolja az intenzív eliszaposodás. A nem megfelelő halászati technológiáknak szintén kedvezőtlen hatása van. A tórendszer kiterjesztése ellenére a mezőgazdasági műtrágyák megnövekedett használata veszélyt jelent a terület számára és így az eutrofizáción keresztül a Balaton számára is. Az első tároló mesterséges vízszint emelése negatív hatással volt a második tároló biodiverzitására. |
Legutóbbi Ramsar Információs Lap/adatbázis: 1992
Ramsari terület száma: 185 |
|
Távjelző állomások
1. Búbereki szivattyútelep
2. Bárándi szivattyútelep
3. Mekenyei szivattyútelep
4. Ingói szivattyútelep
5. Középső szivattyútelep
6. Déli szivattyútelep
7. Egyesített övcsatorna mérőállomás
8. Kápolnai szivattyútelep
9. Fönyedi szivattyútelep
10. Pörösi szivattyútelep
11. 4T zsilip
12. 21T zsilip
13. Zala torkolati mérőállomás
14. Balatonhídvégi mérőállomás
15. Marótvölgyi csatorna mérőállomás
|
