Történelmi emlékek
Récéskúti bazilika romjai (Zalavár külterület)
A templomot a XI. században I. István király (1000-1038) idejében építették. Alapfalai alatt egy a 852-53 körül épült leégett szláv telep maradványai húzódnak, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk, és még két fakonstrukciós templom is megelőzte építést.
A XIII. században a templom homlokzatát két toronnyal bővítették, 1420 körül védelmi célokra alakították át.
Zalaapáti bencés apátság
Az Apathy néven 1335-ben említett község kezdetektől a Zalavári Bencés Apátság tulajdona volt. Az 1715-ben göttweigi tulajdonba került apátságot Zalaapátiban építették újjá. A 18. század végén Szent Adorján tiszteletére szentelték templomát, ami egybeépült a bencés rendházzal. Műemlék jellegű épületében ma a Pszichiátriai Betegek Otthona működik.
Csillagvár (Balatonszentgyörgy)
A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett. Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt.
Valcum - római romok (Keszthely-Fenékpuszta)
Magyarország egyik legjelentősebb régészeti területét találhatjuk Keszthelytől délre, a Balaton partján. Noha közel 7500 éve lakott helyről van szó, az első nagyobb mérvű „fejlesztéseket” a rómaiak vitték véghez a negyedik század második harmadában. Ekkor építették ki Valcum, azaz Keszthely-Fenékpuszta erődjét. A népvándorlás során az erődöt szinte mindig lakták, érdekes leleteket találunk így a kontinuitásról, a romanizált, antik kultúrájú lakosság továbbéléséről. Az erőd legközelebb a 18. századi térképeken tűnik fel, majd 125 éve megkezdték az első ásatásokat is.
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika /ókeresztény típusú/ és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
