Történelem

A Kis-Balaton Ház Zalavár mellett, az ún. Várszigeten helyezkedik el. A történetiséget már az épület elhelyezése is sugallja, hiszen a ház közelében lévő Hadriánus templom alapjai, az újjáépített Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékoszlop, valamint a régészeti feltárások a közel- és régmúlt emlékeit hangsúlyozzák. Itt kapott helyet Zala Megye 1000 éves fennállásának emléket állító Millenniumi Emlékmű is.

A Kis-Balaton Ház környéke már a 9. századtól lakott volt. Az itt élő emberek templomokat, házakat, műhelyeket, sütőházakat, vermeket, dorongutakat, hidakat, kutakat építettek. Itt születtek, élték le az életüket és itt is temették el őket. Valójában tehát elődeinket tisztelhetjük a feltárt és a kiállításon bemutatott sírokban nyugvó emberekben.

Ha a földszinti bemutató teremben tovább sétálva a látogatók megismerkedhetnek a bemutatóház helyszínének (Zalavár-Vársziget) történelmével.

Mintegy 1200 évvel ezelőtt a Karoling birodalom részeként a szigeten elhelyezkedő Mosaburg (Mocsárvár) virágzó településsé fejlődött. Ebben az időszakban Keresztelő Szent János és Szűz Mária tiszteletére templomot emeltek, s nem sokkal később zarándoktemplom épült, ahol Hadrianus (Szent Adorján) földi maradványai pihentek.

A 860-as évek végén Konstantin (Cirill) és Methód, a „szlávok apostolai” hosszú hónapokig tartózkodtak itt, majd több éven át Mosaburg lett Methód pannóniai érsekségének tényleges központja. 

A magyarok honfoglalását követően a mai Zalavár térsége Bulcsú vezér szállásterülete volt. 1019-ben Szent István király bencés monostort alapított. Az Árpád-kori központ virágkora a XI. század vége, amikor a monostort és templomát átépítették, és az ispánsági központ is egy lakótoronnyal és egy templommal (ma: Szent István kápolna) bővült. 

Az 1440-es években a monostort megerősítették, kőfallal vették körül. A XVI. század közepén Nádasdy Tamás nádor, az apátság kormányzója további védműveket építtetett. 1575-ben a szerzetesek elhagyták a monostort. Az erődítmény a török elleni végvárrendszer része lett. Kanizsa várának 1600. évi török kézre kerülése után jelentősége megnőtt, majd Kiskomárom 1664. évi pusztulása után a határvidék, a vízi átkelők legfontosabb védelmezőjévé vált. A török az erődítményt a környező mocsárnak is köszönhetően sohasem vette be, a várat azonban 1702-ben I. Lipót parancsára felrobbantották. Az 1792-ben készült térképen már csak a romjai láthatók.

A kiállítás bemutatja a területen talált történelmi emlékeket, a középkor fontos eseményeit. A „Várszigeten” fontos nyelvi emléket is felfedeztek. A Cirill írásbeliség egyedülálló leletét, glagolita írástöredéket találtak a szinte folyamatosan végzett ásatások során a Magyar Nemzeti Múzeum régészei.

A Kis-Balaton Ház nyitva tartása: március 15-től november 15-ig hétfő kivételével 9-12 és 13-18 óra között. November 1-15. közötti időszakban a Kis-Balaton Ház 17 órakor zár. Az ünnepi időszakok kivételével a hétfő szünnap!