TOVÁBBI LÁTNIVALÓK A KIS-BALATON KÖRNYÉKÉN

 

BALATONMAGYARÓD

 

ÁLLATSIMOGATÓ

 

A látogatókat várják a játékos kedvű új barátok, a bivalyok, kecskegidák, lovak, pónik, szamarak, nyulak és kismalacok, valamint kutyák, kiscicák és még sok más kíváncsi állat.

Fenyvespusztán, a legtöbb állat kifutójába szabadon látogatható. A Majort Zala megyében, - a közkedvelt kis-balatoni kirándulóhely és horgászparadicsom - a Kányavári-szigetbejáratával szemben találják, Balatonmagyaród község határában.

További információ: www.fenyvespuszta.hu

 

BALATONSZENTGYÖRGY

 

CSILLAGVÁR 

 

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

 

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

 

2011. május 1-jén Kovácsműhely és Kovácsmúzeum nyílt a Csillagvárban! Hagyományőrző műhelyünkben sok szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel ez a régi mesterség, illetve lehetőség van arra is, hogy vendégeink személyesen is kipróbálhassák, megtapasztalhassák a kovácskodást.

 

További információ: www.csillagvar-balaton.hu

 

TÁJHÁZ (TALPASHÁZ) 

 

 A barokk hatású nádfedeles Talpasházban a falu múltját bemutató néprajzi és írásos dokumentumokból készült kiállítás látható. Állandó kiállítás: Paraszti enteriőr-kiállítás, somogyi gyermekvilág.

 

 

 További információ: www.vendegvaro.utazom.com

 

 GARABONC

 

A Kránicz-Borház "például az elsők között valósította meg a borút"-rendszerű vendéglátást a szőlőhegyen. Az átutazó turisták megtekinthetik Tóth Gábor művészi színvonalú Kis-Balaton Galériáját. A településen él és alkot Lichtenwaller Zoltán festőművész, akinek alkotásaival az ország több kiállítóhelyén, a legkülönbözőbb tárlatokon találkozhat a közönség. A garabonci látnivalók sorába tartoznak régi szép házak, a két katolikus templom és a harangtorony.

 

 

 További információ: www.utazzitthon.hu

 

KÁPOLNAPUSZTAI BIVALYREZERVÁTUM

 

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum a Balaton délnyugati részén, Zalakarostól nem messze, a Kis-Balatonnál Balatonmagyaród és Zalakomár szomszédságában található. A párját ritkító telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kisszámú bivalyállomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte elaz akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát.

 

A terület 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

 

 

 További információ: www.bfnp.hu

 

KESZTHELY

 

BALATON KONGRESSZUSI KÖZPONT ÉS SZÍNHÁZ - KESZTHELY, FŐ TÉR 3.

 

1910 után épült fel szecessziós stílusban az Uránia színház, az első városi mozi. A 30-as évek közepétől garázsként használták. 1964-ben lebontották, és helyére a tértől idegen "beton doboz" színház épült, melyet a nyolcvanas években bezártak. A 2002-ben felavatott Balaton Kongresszusi Központ és Színház homlokzata visszaidézi az eredeti épületet. A felújítás Csontos Csaba tervei alapján készült. A városképbe illeszkedő, a város hangulatához igazított építmény színházi arculatát Schrammel Imre domborművei gazdagítják.

 

 

SÉTÁLÓUTCA - KESZTHELY, KOSSUTH LAJOS U.

 

Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. A sétálóutca végét a Georgikon és a meredek Szalasztó utcák keresztezik. A XX. század elejéig itt egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd (a Johannes-Brücke) vezetett át.

 

 

EGYKORI VÁROSHÁZA - KESZTHELY, KOSSUTH U. 28.

 

Az egykori városháza kora eklektikus stílusban épült 1870 körül. Az épület homlokzatát a város címere díszíti.

 

 

PETHŐ- VAGY GOLDMARK-HÁZ - KESZTHELY, KOSSUTH U. 22.

 

 A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly, a híres zeneszerző. Az épület mélyen benyúlik az úttestre, jelezve az utca eredeti szélességét. Helyén már a XV. században egy Pethő-kúria állt, mai formáját a XVIII. században nyerte el. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai. A ház nem, de az udvar látogatható.

 

 

ZSINAGÓGA - KESZTHELY, KOSSUTH L. U. 20.

 

A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a belső felújításra váró zsinagóga. A Pethő sarki zsidóház helyén épült 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján a zsinagóga, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek.  A homlokzat előtt komor feketemárvány obeliszk emelkedik.

 

 

FESTETICS GYÖRGY ÜLŐSZOBRA - KESZTHELY, FŐ TÉR

 

Keszthely életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszó Festetics György szobrát születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel Keszthely városközpontjában. Farkas Ferenc - Herman Lipót-díjas szobrászművész - készítette. Az egész alakos, a mecénás grófot ülő helyzetben, korhű öltözetben megjelenítő bronzszobor. A talapzat, a kör alakú tér és a teret körülvevő gyalogút is a kompozíció szerves része.

 

 

HELIKON PARK – KESZTHELY

 

Ez a park a város legnagyobb zöldterülete. Hatalmas, évszázados fái alatt, az ápolt sétányokon kellemes sétákat tehetünk. A fő sétány közepén áll a Helikon-ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, ami a város jelképévé vált.

 

 

FESTETICS MAUZÓLEUM

 

A Szent Miklós-temető déli végében áll a Festetics család XIX. században emelt eklektikus, neoklasszicista mauzóleuma. A négy Festetics családtagnak végső nyugvóhelyet adó, valaha gyönyörű pantheon-épület. A mauzóleumot Festetics Tasziló emelte felesége, Lady Mary Hamilton tiszteletére 1925-ben. 1933-ban halt meg Festetics Tasziló, őt is ide temették. Festetics György - közös gyermekük-1941. augusztusában követte őket. A mauzóleum negyedik lakója Festetics Györgyné, eredetileg Haugwicz Mária. Őt Bécsben temették el a hetvenes években, és csak 1989-ben, éppen a rendszerváltás idején temették itt újra.

 

 

További információ: www.keszthely.hu/latnivalok

 

SÁRMELLÉK

 

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (KERESZTELŐ SZENT JÁNOS)

1745-ben a falu lakói saját szorgalmukkal fából és téglából takaros templomocskát építettek Szent Sebestyén tiszteletére. 1778-ban már az egész templom szilárd anyagú. Mai klasszicista formáját 1839-ben nyerte el. A templomnak homlokzat előtti, hegyessisakos, órapárkányos tornya van. Hajója két boltszakaszos, a szentély a hajóval megegyező szelességű, félköríves.

 

A templom előtt Szentháromság szobor áll, barokk stílusú. Háromszögletű talapzatán Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobra.

 

A temetőben Nepomuki Szent János kápolnáját Bogyai Mátyás építette 1885-ben.

 

 

További információ: www.plebania.sarmellek.hu

 

SZŐKEDENCS

 

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB HÁRSFÁJA

 

A szőkedencsi hársfát 700 évesre becsülik, az Árpád-ház kihalása környékén kezdhetett nőni. Gyökeret azonban még ennl is korábban növeszthetett. A körben álló, szorosan egymáshoz símuló hatalmas törzsek arról árulkodnak, hogy ők egy anyanövény sarjai.

 

 

További információ: www.evfaja.okotars.hu/fa/2011

 

VÖRS

 

VÖRSI BETLEHEM

Európa szerte nincs párja Vörs különleges templomi Betlehemének, amelyet minden évben ötven négyzetméteres területen építenek fel, és Adventtől a farsangi időszak végéig látható.

 

 

További információ: www.vorsibetlehem.hu

 

ZALAAPÁTI

 

BENCÉS TEMPLOM ÉS RENDHÁZ

 

A település az 1019-ben alapított zalavári bencés apátság tulajdona volt, erre utal az elnevezése is. Miután Zalaapáti apátsági székhely lett, 1777 és 1781 között felépült ma is látható egyhajós, hegedűablakos templom és a mellette lévő rendház. (A rendház nem látogatható.)

 

További információ: www.zalaapati.hu

 

SZENTKIRÁLYI KASTÉLY

 

A Szentkirályi-kastélyban antik cserépkályha és kandallógyűjtemény látogatható. A kastély 5 hektáros parkjában több ritka fafajta is található.

 

 

 További információ: www.kirandulastervezo.hu/celpont/zalaapati

 

ZALAKAROS

 

KILÁTÓ

 

A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja a kilátó, amely a település Zalamerenye felöli határán található. A kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék. A népi építészeti stílusú kilátó tövében a Kilátó borozó üzemel. A kilátótól kellemes sétautak vezetnek a Parkerdő területén.

 

 

További információk: www.zalakaros.hu/latnivalok/kilato

 

HÉTVEZÉR TÖRTÉNELMI KALANDPARK

 

A Kalandpark megálmodói azt a célt tűzték ki, hogy egy többgenerációs család minden egyes tagja élmény dús kikapcsolódáshoz juthasson. A magyar királyok arcképcsarnoka és a jurta sátrak állandó kiállítása a térség honfoglalás kori történelmét egyedülálló módon mutatja be. A jurta sátrakban található állandó kiállítás a térség legújabb régészeti és antropológiai kutatásaira és az elérhető leghitelesebb történelmi forrásokra támaszkodva szemléletesen és nagy tudásanyaggal szórakoztatva tanítja a látogatókat.

 

 

További információk: www.zalakaros.hu/latnivalok/hetvezer-tortenelmi-kalandpark

 

ZALAVÁR

 

CIRILL-METÓD EMLÉKMŰ

 

A Várszigeten való ittlétük alkalmából Szent Cirillnek és Szent Metódnak, a szláv írásbeliség megteremtőinek, keresztény hittérítőknek szlovák állami segítséggel állítottak emlékművet.

 

 

SZENT ADORJÁN BAZILIKA ALAPJAI

 

A 850-es évek közepén Priwina kérésére Liupram salzburgi érsek építtette. A 860-as évek végétől közel egy évtizedig Metód pannóniai érsekségének főtemploma volt. A templom szentélyében kőből épített sírkamrában feküdt a mártír, amit a szentély mögött lemélyített folyosóról lehetett megközelíteni. A templom előtti négyszögletes udvar s két épületszárnya a kerek harangtoronnyal alkotta a kolostori traktust. A templomtól délre állt a palotakörzet, keletről pedig gyilokjárós palánkfalú erődítés biztosította a templom védelmét. A templom a XI. század elejére teljesen elpusztult, nem is építették újjá.

  

SZENT ISTVÁN KÁPOLNA

 

A sziget északkeleti részén, az országút közelében tárták fel a XI. század második felében épült templom alapfalait. Írásos emlékek sajnos nem szólnak róla, így az egyház védőszentje ismeretlen. A feltárásból tudjuk, hogy bejárata a déli oldalon, karzata a hajó nyugati végében volt. Kőből épült, építésénél római köveket is felhasználtak, melyet a közeli Fenékpusztáról szállítottak ide. Az ispánság népeinek a temploma lehetett, amit az bizonyít, hogy az ispánság megszűnésétől, azaz a XIII. század végétől nem használták. Az épületet övező 700 síros temetőben a nőket és lányokat a kor egyszerű ékszereivel temették el.

 

Az Árpád-kori templom alapfalai fölé 1996-ban emeltette Zala megye közgyűlése a Szent István király tiszteletére szentelt kápolnát.

 

 

RÉCÉSKÚTI (KERESZTELŐ SZENT JÁNOS) BAZILIKA ROMJAI

 

A 9. század közepe után épült háromhajós templom keleti vége három beírt félköríves szentéllyel, nyugati vége karzattal és lépcsőtoronnyal tagolt. A 9. század végén, esetleg a 10. században megújították, ennek emlékei a templom körül, és részben azon belül emelt faoszlopok gödrei. Az Árpád-korban egyházi használata feltételezhető, a 14. században azonban már biztosan romos. A 14-15. század fordulóján a maradványokon erődített udvarház épült. Nyugati tornyát és az alápincézett keleti lakószárnyat nyitott udvar kötötte össze. Az épületegyüttest a hozzá tartozó kúttal együtt palánk övezte. Az erősség (fortalitium) 1442-ben a Rozgonyi családé, a 15. század végén a zalavári apátság kezén volt, a 16. században azonban már lakatlanná vált.

 

 

MILLENNIUMI EMLÉKMŰ (ZALAVÁRI TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK)

 

Zala megye alapításának 1000 éves évfordulója alkalmából épült fel a Millenniumi Emlékmű, melyet a zalai gyökerekkel rendelkező Makovecz Imre Ybl-díjas építész tervezett. Az emlékmű alapkövét 2009. június 14-én helyezték el az egykori ispáni lakótorony föld alatt megbúvó romjainak szomszédságában.

 

Az emlékműben 2011-től látható a szintén Makovecz Imre által megálmodott Életfa, mely a megye településeinek összetartozását szimbolizálja. Ezért az Életfán a jelenlegi Zala megye településeinek számával megegyező, 258 levél található. Az Életfa törzsén a megye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható. 

 

Az emlékmű csúcsán az ősi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképező kereszt látható.

 

További információk: www.zalavarpark.hu