Az építési munkákat 1981-ben kezdték, az I. ütem 1985-ben elkészült. A Zala völgyét a Balatonmagyaród-Zalavár közúttól 300 méterrel völgyzárógátszerű földgát zárja el, amely a folyó vizét felduzzasztja. A tározót É-i oldalon a Zala folyó töltése, a több részen természetes terep emelkedés határolja. Vízkibocsátás a tóból vízszintszabályozó zsilippel történik, amely kisebb vízijármuvek átzsilipelését is biztosítja. A vizet a tározótérben terelőtöltések vezetik, hogy a víz a teljes víztéren közel egyenletesen áramoljon. A terelőtöltés és a Zala jobbparti töltés közötti áramlási holttérben 3,4 km² területű kazetta került kialakításra tápláló és leürítő zsilippel. (Az ide engedett víz tartózkodási ideje szabályozható, így fokozott szennyezés esetén lehetőség van a víztömeg tarozására és kezelésére.)
A tározó alsó szakaszán a vizszintszabályozó zsilip előtt gyűjtőcsatorna-rendszer épült, ami biztosítja a tározó leüríthetőségét.

A duzzasztás következtében a Zala töltések mellett megszűnt a belvizek és a szivárgóvizek gravitációs levezetési lehetősége. Így három belvízöblözet jött létre: a Báránd és Esztergályi patakok között a Bárándi belvízrendszer, az Esztergályi és Szentkirályi patakok között a Búberki belvízrendszer, a Zala balpartján pedig a Kis-Zala belvízöblözet. Az I. ütem program szerinti bekerülési összege 642.537.000 Ft volt, a megvalósuláshoz felhasznált összeg pedig 533.647.000 Ft-ra adódott.
Az öblözetekben jelentkező belvizeket és szívárgó vizeket szivattyútelepek emelik a Zala folyóba.